A nyugdíjrendszer alapja egyszerű, a mai aktív dolgozók járulékaiból fizetik a mai nyugdíjasok ellátását. A KSH és az Eurostat demográfiai előrejelzései szerint az aktív korúak és a nyugdíjasok aránya évtizedek óta folyamatosan romlik, és ez a trend a jelenlegi adatok alapján tovább folytatódik. Végigvesszük, mit mutatnak a számok, ez mit jelent a rendszer működésére nézve, és mi alapján érdemes tervezni a saját nyugdíjas éveidre.
Hogyan működik ma a magyar nyugdíjrendszer, és miért kulcskérdés a demográfia?
A ma 40-50 éves korosztály jórészt úgy nőtt fel, hogy az állami nyugdíj magától értetődő volt: dolgozol, befizeted a járulékot, majd nyugdíjas korban az állam gondoskodik rólad. Ez a generáció jellemzően nem is kapott biztatást arra, hogy fiatalon saját maga is tegyen félre nyugdíjas éveire – erre egyszerűen nem volt kulturálisan bevett szokás, és sok esetben anyagi lehetőség sem.
A magyar nyugdíjrendszer alapja a felosztó-kirovó elv. Ez azt jelenti, hogy nincs egy nagy, előre felhalmozott „közös kassza" – a mai aktív dolgozók járulékaiból fizetik ki a mai nyugdíjasok ellátását. Ebből következik, hogy a rendszer működése szorosan összefügg azzal, hány aktív kereső jut egy nyugdíjasra: ha ez az arány romlik, a rendszernek nehezebb ugyanazt a szolgáltatási szintet fenntartania.
A kérdés tehát nem az, hogy létezni fog-e állami nyugdíj – hanem az, hogy a demográfiai folyamatok hogyan alakítják a rendszer teherbírását, és ez milyen következményekkel jár az ellátás mértékére nézve.
Mit mutatnak ma a demográfiai számok Magyarországon?
A statisztikák egyértelmű, hosszú távú trendet rajzolnak ki. Jelenleg Magyarországon nagyjából 2,3 aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra, ez az arány pedig a KSH és nemzetközi előrejelzések szerint tovább romlik.
2,3
aktív dolgozó jut ma egy nyugdíjasra
1,5
erre az arányra csökkenhet 2050-re*
1,31
gyermek jut ma átlagosan egy családra
*Az Eurostat és a KSH hosszú távú demográfiai előrejelzései alapján.
Ahhoz, hogy a népesség hosszú távon ne csökkenjen, legalább 2,1 gyermekre lenne szükség családonként – ehhez képest a tényleges szám jóval alacsonyabb, és évek óta nincs jele annak, hogy ez a trend megfordulna. Eközben a várható élettartam folyamatosan nő, ami önmagában örömteli fejlemény, a nyugdíjrendszer szempontjából viszont azt jelenti, hogy egyre többen, egyre hosszabb ideig lesznek jogosultak ellátásra.
Ennek együttes hatását jól szemlélteti egy másik mutató: amíg korábban 100 gyermekkorúra körülbelül 60 idős ember jutott, ma már majdnem 150 – ezt nevezik a demográfusok „szétnyíló ollónak".
Eltűnik az állami nyugdíj, vagy csak kevesebb lesz belőle?
A köznyelvi „nem lesz nyugdíj" kifejezés pontatlan, és félrevezető képet ad a valós folyamatról. A pontosabb megfogalmazás az, hogy az állami nyugdíjrendszer önmagában, változatlan formában valószínűleg nem fog akkora megélhetési biztonságot nyújtani, mint amekkorát a mai fiatalabb generációk elvárnának tőle.
Amit sokan hisznek
„Mire nyugdíjas leszek, egyszerűen megszűnik az állami nyugdíjrendszer, és senki nem kap majd semmit."
Amit a szakértők valószínűbbnek tartanak
Az állami nyugdíj továbbra is létezni fog, de vásárlóértéke és a fizetésekhez viszonyított aránya tovább csökkenhet, ha nem történik érdemi rendszerszintű változás.
Ez a folyamat egyébként már ma is tetten érhető. 2014-ben az átlagnyugdíj még a nettó átlagbér csaknem 70 százalékát tette ki, mára viszont 50 százalék környékére csökkent ez az arány – vagyis a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete évek óta romlik, függetlenül attól, hogy a nominális összegek emelkednek.
A folyamat lényege tehát nem az, hogy egyik napról a másikra megszűnik a nyugdíj – hanem az, hogy fokozatosan, évtizedeken át egyre kevesebbet ér majd ahhoz képest, amiből valaki ténylegesen meg tud élni.
Miért pont a mai fiatal és középkorú generációkat érinti ez leginkább?
A demográfiai nyomás nem egyenletesen oszlik el az időben – van egy konkrét pont, ahonnan a helyzet érezhetően nehezebbé válik. A szakértők a 2030-as évek közepére prognosztizálják az igazán komoly demográfiai terhelést, amikor a rendkívül népes „Ratkó-unokák" generációja eléri a nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelenti, hogy nagyon rövid idő alatt jelentősen megnő a nyugdíjra jogosultak száma, miközben az utánuk következő, jóval kisebb létszámú generációk lépnek be a munkaerőpiacra.
A számok hosszabb távon sem biztatóbbak. A következő húsz évben nagyjából 2,6 millió ember lépi majd át a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt, ezzel szemben legfeljebb 1,9 millióan lépnek be a munkaerőpiacra – vagyis az aktív korú népesség számottevően csökken, miközben a nyugdíjra jogosultak száma nő.
Ez pontosan azt jelenti, amiről a bevezetőben szó volt: nem az a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán aki befizesse a járulékot, hanem az, hogy elegen lesznek-e ahhoz, hogy a jelenlegihez hasonló arányú ellátást tudjanak fenntartani. Minél fiatalabb valaki ma, annál inkább az ő generációja fogja megélni ezt a szűkülő arányt – így annál inkább érdemes már most számolnia azzal, hogy az állami nyugdíj önmagában valószínűleg nem lesz elég.
„Ma az aktív keresők fizetik a mai nyugdíjasokat. A kérdés az, hogy húsz-harminc év múlva elegen lesznek-e az akkori aktív keresők ahhoz, hogy eltartsák az akkori nyugdíjas réteget."
Mit tehetsz ma, hogy a jövőbeli nyugdíjad ne a véletlenen múljon?
Ez a folyamat nem meglepetésszerűen következik be – a demográfiai adatok évtizedekkel előre látható, kiszámítható pályát rajzolnak ki, ami időt ad a felkészülésre. A felkészülés ugyanakkor nem történik meg magától: tudatos döntést igényel, méghozzá minél korábban, annál könnyebben kivitelezhető formában.
Ismerd meg, mire számíthatsz az állami rendszerből
Sokan csak nyugdíjba vonuláskor szembesülnek a tényleges összeggel. Ennél sokkal hasznosabb, ha már most, akár évtizedekkel előre tájékozódsz a várható mértékről.
Alakíts ki rendszeres, automatikus megtakarítási szokást
Nem egyszeri nagy összegről van szó, hanem egy fenntartható, jövedelemarányos szokásról – amit könnyebb fiatalon, alacsonyabb összeggel elkezdeni, mint középkorúként, jóval nagyobb tétellel pótolni.
Használd ki az állami támogatású megtakarítási formákat
Az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás mind olyan konstrukciók, amelyekhez adójóváírás is kapcsolódik – ezek pontos működését érdemes egy szakértővel átbeszélni.
Ne halogasd a döntést a „majd később" jegyében
Minél tovább vársz, annál nagyobb havi összeget kell majd később félretenned ugyanahhoz a célhoz – a kamatos kamat hatása miatt az idő az egyik legértékesebb erőforrás ebben a kérdésben.
Az állami nyugdíjrendszer a jelenlegi adatok alapján valószínűleg nem fog megszűnni, de önmagában egyre kevésbé lesz elég ahhoz a megélhetési színvonalhoz, amit a mai aktív korosztályok elvárnának tőle. Aki ezt időben figyelembe veszi, és emiatt már fiatalon kialakít egy tudatos megtakarítási szokást, jóval kiszámíthatóbb helyzetből néz a saját nyugdíjas évei elé, mint aki csak akkor kezd el foglalkozni a kérdéssel, amikor már nincs sok ideje hátra a felkészülésre.
Miért halogatják sokan a nyugdíj-előtakarékosságot?
Sokan tisztában vannak vele, hogy az állami nyugdíj várhatóan nem
Elég aktív kereső lesz a jövőben a nyugdíj fenntartásához?
A nyugdíjrendszer alapja egyszerű, a mai aktív dolgozók járulékaiból fizetik
Indulj egy elemzéssel
Állítsd összea a saját nyugdíjterved, szakértői segítséggel
Díjmentes
Online (30-perc)
Konzultációs lehetőség
Ezek is érdekelhetnek
Hasznos cikkek egyenest a Tudástárból
Mennyi nyugdíjra számíthat egy Katás vállalkozó?
Ebben az útmutatóban végigvesszük, miért eredményez a Katás adózás az
Elég aktív kereső lesz a jövőben a nyugdíj fenntartásához?
A nyugdíjrendszer alapja egyszerű, a mai aktív dolgozók járulékaiból fizetik
Hogyan készülj fel tudatosan a nyugdíjas évekre?
A legtöbben csak közel a nyugdíjhoz kezdenek el komolyabban foglalkozni