Sokan tisztában vannak vele, hogy az állami nyugdíj várhatóan nem lesz elegendő a jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához. Ennek ellenére évről évre elhalasztják a nyugdíj-előtakarékosság elkezdését. Miért? A válasz nem feltétlenül a bevételek hiányban keresendő. Sokkal inkább abban, hogyan működik az emberi gondolkodás: a jelen problémái mindig sürgetőbbnek tűnnek, mint egy távoli élethelyzet. Ebben a cikkben megnézzük, milyen pszichológiai okok állnak a halogatás mögött, miért veszélyes az „úgysem lesz nyugdíjam” hozzáállás, és hogyan lehet reálisan gondolkodni a jövőnkről.
Miért nem érezzük sürgetőnek a nyugdíj kérdését?
A nyugdíj az egyik legfontosabb pénzügyi célunk, mégis kevés ember foglalkozik vele rendszeresen. Ennek egyik oka, hogy az emberi agy a jelen problémáit sokkal fontosabbnak érzékeli, mint a távoliakat.
Ha ma elromlik az autónk, ki kell fizetni a javítást. Ha megemelkedik a rezsi, azt a következő hónapban rendezni kell. Ha a gyermek iskolakezdése előtt állunk, azonnali kiadásokkal számolunk. Ezek mind valós, kézzelfogható helyzetek.
A nyugdíj ezzel szemben sokak számára húsz-harminc év múlva következik be. Mivel távolinak tűnik, könnyű azt gondolni, hogy ráérünk később foglalkozni vele. Az ember természetes módon előnyben részesíti azokat a döntéseket, amelyek azonnali örömöt vagy megkönnyebbülést hoznak, és hajlamos háttérbe szorítani azokat, amelyeknek csak hosszú évek múlva lesz eredménye.
Egyszerűen mindig akad egy fontosabbnak tűnő cél, amely megelőzi ezt.
"Úgysem lesz nyugdíjam" – amikor az elutasítás veszi át az irányítást
Talán ez az egyik leggyakoribb mondat, amelyet a nyugdíjról szóló beszélgetésekben hallani lehet.
Annyiszor találkozik az ember ezekkel a kifejezésekkel: "nem lesz elég a nyugdíj", vagy "összeomlik a rendszer", hogy egy idő után már nem is akar foglalkozni a témával. A bizonytalanság frusztrációt okoz, a frusztráció pedig gyakran elutasításhoz vezet.
Csakhogy a nyugdíj esetében ez nem túl jövedelmező hozzáállás. Attól, hogy valaki nem foglalkozik vele, az idő ugyanúgy telik. Sőt, ha valóban úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő a számára, akkor logikusan éppen ez indokolná leginkább azt, hogy saját megtakarítást építsen.
Az érzelmi reakció tehát sokszor éppen az ellenkező irányba visz, mint amit a helyzet valójában indokolna.
Nyugdíjasként sem szűnnek meg a kiadásaink
Amikor valaki a nyugdíjas évekre gondol, gyakran csak egy életkor jut eszébe. Ritkán képzeli el azt, hogyan is fog valójában élni majd a mindennapokban.
Pedig nyugdíjasként is ugyanúgy szükség lesz élelmiszerre, rezsire, gyógyszerekre, biztosításokra vagy éppen a lakás fenntartására. Sokan autót is használnak még hosszú éveken át, mások utazni szeretnének, vagy szeretnének segíteni a gyermekeiknek, unokáiknak.
A nyugdíj nem néhány évig tartó átmeneti időszak. Egyre többen töltenek 20-30 évet nyugdíjasként. Ez egy hosszú életszakasz, amelynek ugyanúgy vannak rendszeres kiadásai, váratlan eseményei és pénzügyi kihívásai.
Ha ezt a képet tudatosan végiggondoljuk, már nem egy távoli fogalomként tekintünk a nyugdíjra, hanem egy olyan életszakaszként, amelyre ugyanúgy érdemes felkészülni, mint egy lakásvásárlásra vagy a gyermekek taníttatására.
A legtöbben nem a gyermekeikre szeretnének támaszkodni
A pénzügyi biztonság nemcsak arról szól, hogy ki tudjuk fizetni a számlákat. Legalább ennyire fontos az önállóság megőrzése.
A legtöbb ember nem szeretne időskorában kiszolgáltatottá válni. Nem szeretné azt érezni, hogy minden nagyobb kiadásnál a gyermekei segítségére kell számítania, vagy hogy anyagi okok miatt le kell mondania olyan dolgokról, amelyek korábban természetesek voltak.
„Természetesen nincs semmi rossz abban, ha a családtagok aktívan támogatják egymást. Ez teljesen természetes. Ugyanakkor a legtöbb szülő inkább segíteni szeretné a gyermekeit, mint fordítva."
Éppen ezért sokak számára a nyugdíj-előtakarékosság valódi célja nem pusztán a magasabb nyugdíj, hanem az, hogy minél tovább megőrizzék a saját döntési szabadságukat és anyagi önállóságukat.
A halogatásnak mindig ára van
A nyugdíj-előtakarékosság egyik legnagyobb előnye nem feltétlenül az, hogy valaki sok pénzt tud félretenni, hanem az, hogy időben kezdi el.
A hosszú időtáv lehetőséget ad arra, hogy kisebb rendszeres összegekből is jelentős megtakarítás épüljön fel. Aki azonban évről évre halogatja a döntést, attól nemcsak a befizetett összegek hiányoznak majd, hanem azoknak az éveknek a hozamai is, amelyek alatt a pénz dolgozhatott volna.
Éppen ezért a legdrágább döntés sokszor nem egy rosszul megválasztott nyugdíj-megtakarítási forma, hanem az, ha valaki egyáltalán nem kezd el félretenni.
A nyugdíj kérdését nem lehet örökké elhalasztani. A kérdés valójában nem az, hogy foglalkozunk-e vele, hanem az, hogy saját döntésünkből tesszük ezt meg, vagy majd akkor, amikor már lényegesen kevesebb lehetőségünk marad.
Miért halogatják sokan a nyugdíj-előtakarékosságot?
Sokan tisztában vannak vele, hogy az állami nyugdíj várhatóan nem
Elég aktív kereső lesz a jövőben a nyugdíj fenntartásához?
A nyugdíjrendszer alapja egyszerű, a mai aktív dolgozók járulékaiból fizetik
Indulj egy elemzéssel
Állítsd összea a saját nyugdíjterved, szakértői segítséggel
Díjmentes
Online (30-perc)
Konzultációs lehetőség
Ezek is érdekelhetnek
Hasznos cikkek egyenest a Tudástárból
Állami nyugdíj – Hogyan működik, és mire számíthatsz?
A magyar állami nyugdíjrendszer működése sokak számára homályos, mégis szinte
Nyugdíj megtakarítás – Melyik a legjobb megoldás?
A nyugdíj-megtakarítás kérdése egyre többek számára válik aktuálissá, mégis sokan
Nyugdíjszámítás – Mennyi lesz a nyugdíjam?
Ha valaha feltetted magadnak a kérdést, hogy „mennyi lesz a