A Katás adózás a nyugdíjra való tekintettel egy speciális eset. Tekintve, hogy papíron az ember nem fizet járulékot, hanem egy tételes Katát, megbonyolítja a számításokat, viszont van arra lehetőség, hogy megbecsüljük és összevessük az alkalmazotti adózással.

A Kata esetében a befizetett adó minimális, így a vele járó várható állami nyugdíj is az. Ha valaki hosszú ideig Katás és nem gondoskodik a saját nyugdíj-megtakarításáról, valószínűleg a minimálbér töredékét fogja megkapni nyugdíjnak attól függetlenül, hogy mennyit keresett valójában.

De vizsgáljuk is meg részleteiben ezt a problémát. A nyugdíjunkat alapvetően két fontos paraméter alapján határozzák meg. Az egyik az életpálya-átlagkeresetünk, a másik pedig a szolgálati időnk. A Katásoknál ezek közül egyik se néz ki túl jól. Miért is?

Egy havi Kata 108 000 Ft bruttónak felel meg (nettó 71 820 Ft), ez a 2026-os minimálbér 322 800 Ft (nettó 214 662 Ft), nem egész egyharmada. Tehát a számítás egyik lába nem néz ki valami jól, ha csak ezt vizsgálnánk, akkor egy élete során Katás ember csak a minimálbér harmadát kapná nyugdíjként, de itt a számítás még nem áll meg.

Ne feledkezzünk meg a másik lábról a szolgálati időről. Ebben az esetben sem állunk valami jól, hiszen a szolgálati idő alapján kapunk még egy százalékos szorzót, amely még tovább csökkenti a nyugdíjat. Egy teljes évnyi szolgálati időt legalább minimálbér utáni adófizetéssel szerezhetünk; az ez alatti kereset esetén ennek arányosított részét kapjuk. Ez azt jelenti a Katások esetében, hogy hozzávetőlegesen 3 évet kell Katásként eltölteniük jelenleg egy szolgálati év megszerzéséért. Ez rosszabbodhat is a jövőben, ha nem emelkedik a Kata, de a minimálbér igen.

Ha szeretnéd pontosan látni a saját helyzetedet, egy személyes nyugdíjelemzés rengeteget segíthet.

Katás nyugdíjszámítási példa

Nézzünk egy egyszerűsített gyakorlati példát, hogy megérthessük pontosan, hogyan is működik a Katások esetében a nyugdíjszámítás.

Tételezzük fel, hogy példaalanyunk Péter az egyszerűség kedvéért egész életében minimálbért keresett alkalmazottként. Péter összesen 45 évet töltött bejelentett munkaviszonnyal, így 65 éves kora betöltésekor a szolgálati idő táblázat szerint a nettó életpálya-átlagkeresete (nettó minimálbér: 214 662 Ft) 90%-át fogja megkapni, ami 193 000 Ft.

És itt van Anna, aki 20 évig hasonlóképpen Péterhez minimálbért keresett alkalmazottként, aztán úgy döntött, hogy elindítja vállalkozását Katásként és 25 évet Katás vállalkozóként tevékenykedett. Az, hogy Katás vállalkozóként mennyit keresett a nyugdíjszámítás szempontjából lényegtelen, ami nekünk fontos, hogy 71 820 Ft-nak számít abban a 25 évben a havi nettó keresete. Ezzel Anna 20 év szolgálati időre tett szert alkalmazottként és még 8 évre Katásként. A nettó életpálya-átlagkeresete pedig (20 x 214 662 Ft + 25 x 71 820 Ft) / 45 = 135 305 Ft. A szolgálati idő és az életpálya-átlagkereset alapján Anna nyugdíja 135 305 Ft x 0.66 = 89 978 Ft lesz, ami kevesebb, mint fele Péter nyugdíjának.

Figyelmeztetés: Ez a példa egy leegyszerűsített modell. A valódi nyugdíjszámítás sokkal bonyolultabb és összetettebb. Ha szeretnél egy részletes számítást a saját helyzetedről, jelentkezz nyugdíjelemzésre tanácsadóinknál.

A példából láthatjuk, hogy ez hatalmas különbség még azoknál is, akik az életük mindössze egy részét töltik Katásként, nemhogy az egészet.

Az itt említett példának a mondanivalója a következő: Katásként igenis kötelességed a saját nyugdíjadról gondoskodni, ugyanis az állami nyugdíjból megélni nem fogsz tudni. De mégis hogyan?

Hogyan gondoskodhatunk a nyugdíjunkról?

Első és legfontosabb összetevője a nyugdíjról való gondoskodásnak a következő: el kell kezdeni. Az, hogy hogyan kezdjük el, rendkívül egyszerűen kivitelezhető: a havi jövedelemből egy bizonyos összeget minden áldott hónapban kérdés nélkül, hónap elején le kell vonnunk és valahol ELKÜLÖNÍTVE gyűjtenünk. Miért kell elkülönítve? Ha nincs elkülönítve mindketten tudjuk én is és te is kedves olvasó, hogy az hamarabb el lesz költve, mint ahogy gyűlne. Ha ezt a szokást nem alakítjuk ki, akkor a világ legjobb nyugdíj guruja és nyugdíj-megtakarítása sem gyógyír a nyugdíjunkra.

A második és egyben érdekesebb kérdés, hogy hol gyűjtsük. Ezt a kérdést egyszerűen és érhetően közelítjük meg.

Először is hol NE gyűjtsük: készpénzben, bankszámlán, euróban, dollárban és minden olyan helyen, ahol a félretett pénzed veszít az értékéből. Ezek a megoldások jobbak, mintha nem tennénk félre, de a legrosszabb választások az összes lehetőség közül.

Mért veszíthet a pénzünk az értékéből?

Minden az inflációnak köszönhető. Az infláció a pénz értéktelenedésére utal. Gyakorlatiasabban minden évben kevesebb dolgot tudsz vásárolni ugyan annyi pénzért, és ez nemcsak a forintra, hanem minden külföldi pénznemre is vonatkozik. Felmerülhet benned: “de az euró?”. Bizony az eurónak is van inflációja csak nem akkora mértékű, mint ahogy azt a forintnál megszokhattuk. Tehát a pénzed még mindig veszít az értékéből. Meggyőződésem, hogy bárki, aki ilyen formán takarít meg, az csakis egy okból teszi ezt: nem ismeri és/vagy érti a következő bekezdésben megemlített lehetőségeket, amivel teszem hozzá semmi probléma nincs, én sem szakértőként születtem. Ezen illetőknek egyetlen javaslatom van, érdeklődve és nyitottan beszélgessen el egy szakértővel, egy beszélgetés sokmillió forintjukat mentheti meg, túlzás nélkül.

(Speciális eset: bankbetétek. Sajnos legtöbb esetben itt sem kapunk elég kamatot ahhoz, hogy a pénzünk ne veszítsen a vásárlóerejéből.)

Hol nem veszít az értékéből a megtakarításunk?

Felsorolok néhány lehetőséget, amelyek a legkönnyebben elérhetőek a legtöbb ember számára és jó megoldást kínálhatnak: állampapírok, befektetési alapok, eszközalapok, egyéb értékpapírok, (ingatlanok, ha van rá tőke). A felsoroltak közül mind képes arra, hogy a megtakarításod értékét nemcsak megtartsa, de a vásárlóerejét is növelje (infláció feletti hozamokat/kamatot érjen el). Viszont az ezek közötti megfelelő választás már egy komplikáltabb dolog, ami minden ember élethelyzetétől függően változik. Ezért vannak a tanácsadók, akik segítenek a saját élethelyzetedre szabni és kiválasztani a számodra megfelelőt közülük.

Milyen nyugdíj-megtakarítási formák léteznek?

Mi sem egyszerűbb, különböző számlákat tudsz nyitni pénzintézeteknél, amelyekben elhelyezheted a pénzed. Ilyen számlák az értékpapírszámlák, megtakarításos életbiztosítások stb. Azonban van három speciális kifejezetten nyugdíjcélra használt számla Magyarországon:

Önkéntes Nyugdíjpénztár,
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Nyugdíjbiztosítás.

Miért speciálisak? Ezen számlákra az általad befizetett összeg után még adójóváírást is lehet igénybe venni a személyi jövedelemadódból, viszont Katásként nem fizetsz SZJA-t szóval ezt nem tudod igénybe venni, legalábbis nem a tiedet.

Melyik a legjobb megtakarítási forma Katásoknak?

Nyugdíjbiztosítások esetében egy Katás vállalkozó úgy is tud visszaigényelni személyi jövedelemadót, hogy nem fizet. Hogyan? A Nyugdíjbiztosításokban számunkra két fontos szereplő van, az egyik a szerződő, a másik a biztosított. A szerződő fizeti (papíron) a megtakarítást, de a biztosított kapja meg a kifizetést. Így a szerződő veszi igénybe az SZJA kedvezményt, a biztosítotté pedig a megtakarítás. Ha a Katásnak van egy közeli hozzátartozója, aki fizet SZJA-t (legtöbben fizetnek), az ő adójából igénybe tudja venni a jóváírást úgy, hogy gyakorlatban a Katás fizeti a megtakarítást. Ez a tény önmagában első helyre ugrasztja a Nyugdíjbiztosítást a Katás vállalkozók számára, így az éves befizetésük után még 20% adójóváírást vehetnek igénybe, ami igazából a legtöbb hozzátartozó esetében menne a levesbe, viszont így a Katás személy felhasználhatja a nyugdíj-kiegészítésére.

Egyetlen dolognak kell megfelelned ahhoz, hogy tudj élni ezzel a lehetőséggel. Lehetőleg 10 évvel nyugdíj előtt kell állnod, ugyanis az államilag támogatott nyugdíj-megtakarításoknak legalább 10 évesnek kell lenniük.

(55 éves kor betöltése után is indíthatsz Nyugdíjbiztosítást, viszont jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett)

És ezzel kitérek az emberek által leggyakrabban elkövetett és legsúlyosabb hibára, ha a nyugdíj-kiegészítésről beszélünk.

Miért nem érdemes halogatni katásként?

A legfontosabb tényezője, hogy elegendő nyugdíj-kiegészítést tudj felépíteni nyugdíjas korodra az idő. Minél több időd van, annál könnyebben tudod ezt megtenni és minél kevesebb annál nehezebb. Legtöbben azért halogatják, mert fogalmuk sincs, hogy mekkora hátrányt okoz akár csak egy év halogatás, nemhogy 10 vagy 20. Az a korhatár, ahol véleményem szerint már a legtöbben nem tudnak elegendőt megtakarítani ahhoz, hogy az elvárt nyugdíjas életszínvonalukat kiépítsék, 45 év. Ez nem a Katásokra vonatkozik, nekik inkább 35-40 év közé tenném ezt a határt. Ettől a kortól már legtöbbször el kell kezdenünk kompromisszumokat kötni.

Miben segít a NyugdíjAkadémia?

A NyugdíjAkadémiánál segítünk átlátni Katásként, hogy mégis mire számíthatsz nyugdíjasként, segítünk megtervezni és meg is valósítani azt a nyugdíj-kiegészítést a számodra, ami megteremti és biztosítja az elvárt nyugdíjas életszínvonalad. Foglalj online időpontot nyugdíjelemzésre tanácsadóinkhoz és kezdj el gondoskodni a jövődről, még ma.

Tartalomjegyzék

Bevezetés